Doberman

Általános leírás

Klee kai - miniatűr husky, miniatűr szibériai husky. Az alaszkai klee kait azzal a szándékkal tenyésztették, hogy hozzák létre a szibériai husky kisebb méretű változatát. Szaknyelven "kis huskynak" nevezik őket, annak ellenére, hogy fizikailag a szibériai huskyra hasonlítanak. Három méretük van: standard, miniatűr és játék.  A legtöbb alaszkai klee kainak szürkés-fehér a bundája, de lehet vöröses-fehér is. Léteznek tiszta fehérek is, de azok nem jegyezhetőek be. Négy színváltozat elfogadott: fekete -fehér, szürkés-fehér, vöröses-fehér, és hófehér.

Az alaszkai klee kai sok mozgást igényel.

Temperamentum

Az alaszkai klee kai jó társ, viszonylag sok gondozást igényel. Sokat ugat, hullatja a szőrét és hiperaktív. Ha megfelelően van nevelve és eleget mozog, lenyugszik és jó családi állattá válik. Tanulékony, nagyon ragaszkodó és vidám. Az alaszkai klee kaiok nagyon energikusak és nem mindenki tudja kezelni őket. Sok idő és energia szükséges ahhoz, hogy ez a fajta kutya eleget mozogjon és tanuljon. Ez a kutya nem ajánlott olyanoknak, akik először vesznek kutyát. Az alaszkai klee kai jó örző-védő, mivel ismeretlenek jelenlétében visszahúzódó, óvatos. Élénk természete miatt ajánlott, hogy sokat mozogjon.

Súly

4,5-10 kg

Általános egészségi állapot

Ennek a fajtának kevés egeszségügyi gondja van. Általában 1-3 kölyköt ellik és 14 évet él. Egészséges fajtának tartják. Azonban létezik néhány betegség ennél a fajtánál is: hipotireózis, szívzörej, térdkelács- ficamodás, fennakadt herék, VII-es faktor és pyometra.

Na, dobod már?

A fajta történelme

Az alaszkai klee kai az Egyesült Államokból származik. Egy hamar gyarapodó kutyafajta, amelyet 1970-ben tenyésztettek ki. Az alaszkai és szibériai huskyfajták leszármazottjai. Linda S. Spurlin kezdte el tenyészteni az alaszkai klee kai fajtát Wasillában, Alaszkában. 1970 közepén, Linda szerzett egy 8 kg-os szürkés-fehér nőstény huskyt. Ezt a kis fajtát több kissebb fajtával párosította, köztük pár szibériai, és természetesen, alaszkai huskyval.

Gondozás

Az alaszkai klee kainak hosszú, dús a bundája, amelyet rendszeresen kell kefélni vagy fésülni. Közepesen hullik a szőrük.

Az alaszkai klee kainak dupla rétegű a bundája, amelyet körülbelül kétszer évente levegőztetnek. Ajánlott a rendszeres közönséges kefélés és fürdetés. Nem igényelnek más különleges gondozást. Nagyon fontos számukra a barátkozás. Ajánlottak az engedelmességi órák! A mozgás is nagyon fontos számukra. Ha nem mozognak eleget, elcsintalanodnak és ez a jövőben gondot okozhat.  Napi 90 perc mozgás ajánlott!

Ideális környezet

Kis termetük miatt, az alaszkai klee kai-ok lakásba is alkalmasak. A hangsúly a rendszeres testmozgáson van!

Akita

Az akita inu testfelépítésének és bátorságának köszönhetően félelmetes vadásszá vált, zsákmányai között szerepelt vadkan, jávorszarvas, de még medve is. Hazájában, Japánban kultuszt teremtett és a nemzet kutyájává vált.

Akita inu

Az akita inu eredete egészen a 17. századig nyúlik vissza, nevét a Japánban, Honsu szigetén elhelyezkedő Akita tartományról kapta. Japán császárok kedvenc társállataként vonult be a köztudatba, így ragasztották rá a "királyi kutya" elnevezést is. Testfelépítésének és bátorságának köszönhetően félelmetes vadásszá vált, zsákmányai között szerepelt vadkan, jávorszarvas de még medve is. Hazájában, Japánban kultuszt teremtett és a nemzet kutyájává vált. Szamuráj harcosok is tőlük merítettek bátorságot, így készültek fel az előttük álló küzdelmekre. Később, hogy még agresszívebbé és ellenállóbbá tegyék, tibeti masztiffal és dán doggal keresztezték.

A Japán típusú akita színváltozata a következõk lehetnek: vörös, szezám (sable), csíkos (brindl) és a fehér

Az akita inu impozáns kinézetű, megjelenése tiszteletet parancsoló

Milyen kutya az akita inu?

Az akita inu impozáns kinézetű, megjelenése tiszteletet parancsoló. Szügye és feje masszív, pofája medvére emlékeztető. Nagyon erős és tekintélyes kutyafajta. Két típust különböztetünk meg: amerikai és japán. Az amerikai testesebb, súlyosabb, szőre a fején sötétebb színezetű. 1937-ben Helen Keller amerikai írónő vitte be Amerikába a fajtát, egyik japáni útját követően.

A szukák átlagos marmagassága 61 cm, míg a kanoké 67 cm; plusz-mínusz 3 cm eltérés megengedett. A szukák 30-35 kg, kanok 35-40 kg közözött mozognak.

Az akita, bár képes ugatni, nagyon ritkán teszi ezt. Ha kiad magából bármilyen hangot, ott történnie kell valaminek :-) Hosszú, elnyújtott dünnyögése (laza farkasüvöltésre emlékeztető "vúúúú" hang) gyakori, amikor a gazdit üdvözli.

Fizikális adottságai ellenére nyugodt természetű, remek őrző-védő kutya, családtagjait és otthonát mindenáron megvédi, a félelmet még csak hírből sem ismeri. Különlegessége a füle: kicsi, hegyes és háromszögletű fülei vannak, amelyek a fej két oldalán egyedi módon, ferdén előreállva helyezkednek el.

Szőrzete meglehetősen durva és sűrű, évente általában kétszer-háromszor vedlik, amely okozhat kisebb bonyodalmat, ha lakásban tartjuk. Az akita bundája csillogó és tiszta, rajzolata tisztán kivehető. Erős jelleme miatt már egészen kicsi korától tanítani, fegyelmezni és nevelni kell, csak így válhat belőle kezelhető kutya. Az akita tanára csak a gazdi legyen: a fajta alkalmatlan arra, hogy "bentlakásos" kutyaiskolában taqnuljon. Makacs fajta: csak magabiztos, következetes gazdának való, akinek nem jelent gondot, ha az utasításait a kutya mindig újra és újra felülvizsgálja.

A család kedvenceként hajlamos néha elkanászodni és más kutyákkal agresszíven bánni, ha azonban türelmesek és megértők vagyunk, akkor igazán jó kapcsolatot alakíthatunk ki vele, melyet hűséggel és szeretettel hálál meg.

Husky